Görögkatolikus
Egyházközség

Nyíracsádi

 

(Kérjük az, hogy, aki téves adatot fedez fel a naptárban, jelezze a következő címen: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. )

04.22.

Ezen a napon született

HUDÁKY GYULA (1881-1956) /MU – HD/ Kovászón

SEREGHY LÁSZLÓ (1888-1949) /MU – HD/ Nagydoboson

OLÁH KORNÉL (1905-1986) /HD/  Bácskeresztúron

Ezen a napon halt meg

CSURGOVICS BAZIL (1786-1845) /MU/ Nagylázon

DANILOVICS MIKLÓS (1781-1839) /MU/ Bereznán

SEREGÉLLY EMIL (1867-1910) /MU/

FEKETE LAJOS (1910-1946) /HD/ Jánkon

RÁKÓCZY FERENC (1894-1963) /MU – HD – EP/ Nyíregyházán

JELES KORNÉL (1886-1966) /MU – HD/ Nyírvasváriban

Ezen a napon szentelték pappá

SZÉKELY JÁNOS /NV – HD/ 1880-ban

Bővebben: Görögkatolikus papok naptára

A NYÍRACSÁDI TEMPLOM KINCSEI 

Ónból készült szentségtartó kehely

A görögkatolikus templomokban az oltáron őrzik az Eukarisztiát, igaz csak egy szín alatt, az átváltoztatott kenyér alakjában. Erre azért van szükség, hogy a súlyos betegekhez bármikor el tudja a pap vinni Krisztus testét azok áldozásához. Falusi templomaink a 17-18. században fából készültek, s berendezéseik, liturgikus eszközeik szegényesek voltak. Sok helyen csak egy miseruhája és egy kelyhe volt a templomnak. Egyházunk szegénysége miatt a kelyheink sem készülhettek aranyozott ezüstből, mint a nagy székesegyházak kelyhei, hanem ónból készítették azt. Így volt ez Nyíracsádon is.

Templomunk egyik ősi kelyhe fennmaradt. A 18. század második felében, vagy a 19. század első felében készült. Szentségtartóként funkcionált, hiszen ráhelyezhető fedele van. Ugyanakkor lehetséges az is, hogy fatemplomunknak csak ez az egyetlen kelyhe volt, amit használtak a liturgián, s a szentmise után a szentség megőrzését szolgálta.

Méretei: talpának átmérője 10,5 cm, tetejének átmérője 11,2 cm, magassága 18,8 cm. 

 

 

Antimenzion 1804

A keleti templom sajátossága, hogy az oltáron antimenzion található. Az antimenzion egy finom szövetből készült téglalap alakú kendő. A rajta levő kép Krisztusnak keresztről való levételét ábrázolja. A képet felírat környezi, ugyanaz, ami a Jézus halotti leplén, a plastynyicán szerepel: „Az istenfélő József levevén a fáról a te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, és illatos szerekkel ellátva új sírba helyezé.” A kendő valamelyik szent ereklyéjének egy kis darabját rejti viaszba foglalva. Az ereklyét a püspök helyezi be, ő szenteli meg nagycsütörtökön és pecsétjével is hitelesíti. Hagyományaink szerint csak ilyen, hitelesített antimenzionon szabad Liturgiát végezni.

A nyíracsádi templom antimenzionjának felirata román nyelven készült, de még – a románság által akkor használt – ószláv betűkkel. (Igaz, a nyíracsádi görögkatolikusok többségében ruszin származásúak voltak, s ószlávul miséztek, de a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökséghez tartoztak, így onnan kapták az antimenziont.)

Külön érdekessége az ereklye-kendőnek, hogy szerepel rajta a készítéshez használt nyomódúc készítőjének neve: Georgius Beer, a készítés helye: Nagyszeben, illetve a készítés évének dátuma: 1734. – Sokáig az utóbbi évszámot tartottuk a nyíracsádi antimenzion szentelési évének. Ugyanakkor a rajta lévő szöveget vizsgálva a felszentelő püspök nevét is olvashatjuk rajta: Darabánth Ignác nagyváradi püspök. Ő viszont 1788 és 1805 között volt nagyváradi püspök. A két évszám közötti ellentmondás oka az, hogy egy 1734-ben készült nyomódúcot használtak sokáig erdélyi görögkatolikusok. Amikor szükség volt antimenzionra egy-egy templom felszentelésekor, akkor a régi dúcot használva nyomtatták azt az új kendőre. Csupán a központi rész, amely a felszentelő püspök nevét és a felszentelés évét jelzi, írták újra.

Terdik Szilveszter művészettörténészt a következőket közölte velünk az antimenzionnal kapcsolatban: „Ennek az antimenzionnak a nyomódúcát 1734-ben, a rajta olvasható dátum és szignó szerint Georgius Beer Nagyszebenben készítette. A megrendelő egy nemrégen publikált szerződés szerint Micu Klein fogarasi püspök. A jól sikerült nyomódúcot még a 19. század közepén is használták a fogarasi püspökök, de a jelek szerint a váradiak is. Az alsó felírat tartalma a következő: Megáldatott és megszenteltetett ő exelenciája, a dicsőséges és szentséges Ignatie Darabant nagyváradi püspök által, a magasságos Ferenc császár napjaiban, 1804-ben.”

 

Templomunkat 1809-ben egy nagyobb felújítás után újraszentelték. Talán akkor kapta a templom az antimenziont, bár az ereklyekendőt felszentelő püspök akkor már nem élt.

1739

 

Fából készült templomot szentel fel a közösség.

1787

 

Bilkey Jánost nevezik ki parókusnak Popovics János megüresedett helyére.

1781

 

Az első (fennmaradt) anyakönyvek megnyitásának kezdete.

1793

 

Elkészül a templom ikonosztázionjának állványzata. A faragásokat egy debreceni fafaragó készítette el.

1794

 

A képállvány ikonjainak festése

1808

 

Torony épül a templomhoz.

1815

Október 30.

Bilkey János parókus halála.

1816

 

Bilkey Gábor lesz az új parókus.

1828

Schematizmus adatai

A Nagyváradi Egyházmegye 1828-as schematizmusa szerint a görögkatolikusok száma: 1194. Acsádon: 1033, Mártonfalván: 132. Buzitán: 20, K.Bagoson: 9 görögkatolikust tartottak nyilván.

Acsádon ekkor 58 római katolikus. 339 református és 45 zsidó vallású élt rajtuk kívül.

1842

Schematizmus adatai

Az 1842-43-ban kiadott országos összeírás szerint az Egyházközségnek 1663 tagja volt. Acsádon: 1407, Mártonfalván: 147, Asszonyrészen: 70, Buzitán: 14, Csonkáson: 19, K.Bagoson: 15 görögkatolikus élt.

A településrészek írásmódja ekkor: Nyíracsád = „Atsád”, Asszonyrész = „Asszony-Rész”.

1907

Április 14.

A templom új harangjának felszentelése. A harangot néhai Pénzes György és neje Tóth Anna rendelte meg Novotni Antal temesvári harangöntő műhelyében. Súlya 245,5 kilogramm. A harangszentelést Kozma György váradi kerületi esperes végezte. A szentelésen a helybeli papokon, Bisztrán János parókuson és Sinka György segédlelkészen kívül részt vett még Székely János nyírábrányi parókus is. A harang az adományozók kérésére a „György” nevet kapta.

1914

Március

Az egyházközség 13 hold földet vásárolt meg temető céljára Kohner Adolf fiai cégtől holdanként 450 koronáért. Ez a temető a (mai) Kossuth utcában helyezkedik el.

Május 28.

Nagy György és neje Vizslóczki Anna saját költségükön keresztet állíttattak fel az új temetőben, amelyet ezen a napon szenteltek fel.  A kereszt 250 koronába került. Az egyházközség az adakozók részére ingyen sírhelyet biztosított a temetőben a felállított kereszt előtt.

1928

Október

Három új harangot szentelnek fel a templom részére. A „György” nevű, 378 kilogrammos, „a” hangú harang a Pénzes György és Tóth Anna által 1907-ben adományozott harang átöntése volt. A harangok Valser Ferenc budapesti harangöntő műhelyében készültek.

1955

Tavasz

A templom kereszthajóval és új szentéllyel való bővítésének kezdete. A építkezés kőműves munkáit Ászlai László vezeti.

1957

 

A templom belsejének kifestése Benke László jászberényi festőművész által.

November 17.

A kibővített templom felszentelése. A szentelést Dr. Rojkovich István helynök végezte.

1967

Október 4.

Dr. Dudás Miklós püspök atya látogatása a templombővítés 10. évfordulóján.

2009

Október 1.

 

2013

Április 21.

Az 50. Hivatások Világnapján vendégünk volt Pásztor Richárd papnövendék, aki tanúságtételével szolgált.

Április 22.

Kocsis Fülöp püspök atya a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola diákjait és pedagógusait meglátogatva ünnepélyes püspöki liturgiát mutatott be.

Április 23-

A nyíregyházi Papnevelő Intézet növendékei és előjárói egyházközségünkbe látogatta. A szemináriumi kirándulás alkalmával, Szent György nagyvértanú ünnepén utrenyét, Szent Liturgiát és búzaszentelést végeztek a hívek nagy számú részvételével.

Június 2.

Kerékpárral zarándokoltunk Máriapócsra. Résztvevők: Gyulaházi Gyula, Nagy Jánosné, Nagy Ildikó, Lakatos Jánosné, Koleszár Tímea, Koleszár Anna, Németh Péter, Oláhné Konyári Mária, Tóth Elek.

 

 

2014

 

 

2015

Március 19.

A máriapócsi Könnyező Istenszülő ikon országjárásának egyik állomásaként községünkbe látogatott.

Július 6-9.

Az egyházmegyei zsolozsmástábor harmadik alkalommal került megrendezésre Nyíracsádon. Negyven zarándokot láttunk vendégül, akik az ország különböző területeiről érkeztek. Ez évben Erdélyből (Nagyváradról) is voltak velünk imádkozók. A tábor püspöki szent liturgiával ért véget, amelyet Kocsis Fülöp érsek-metroplita vezetett.

                Községünkben az Árpád-korban már éltek keleti szertartású keresztények. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy XII. században téglából épült első templomot a „Szent Kereszt Fölmagasztalására” szentelték fel. (Ez később római katolikus, majd református templom lett).  A két rítus egyidejű jelenlétének jele az is, hogy 7 kilométerre egy másik tégla templom is épült ugyanebben a korban (Guthi templom). A latin rítus térnyerése után a környék keleti szertartású keresztényei beolvadtak a katolikus egyházba.

                A török idők vége felé, majd az ország felszabadítása után intenzív betelepítés folyt a területen a 17-18. század fordulóján. Nyíracsádra főleg Kárpátaljáról és a Felvidékről jöttek ruszin nemzetiségű görögkatolikusok.  A község lakosságának fele az 1740. évi pestisjárványban meghalt. Ez után ismét érkeztek ruszin telepesek a faluba. Néhány román eredetű család is került a községbe a 19. század folyamán.

                A források szerint az egyházközséget 1711 után alapították. Egy 1777-es összeírás szól arról, hogy fatemplomot építettek 1739-ben, amit 1761-ben felújítottak. Ekkor 220 fő befogadására volt alkalmas. Természetesen ez nem ülő-, hanem állóhelyet jelentett, hiszen padok nem voltak a templomban.  A 18. század végén már szilárd anyagból készült templomot említenek a források. Az épülés évét nem ismerjük, de 1784-ben már javításra szorult. Ez a templom 250 embert tudott befogadni. Torony 1809-ben épült. Az ikonosztáziont 1793-ban egy debreceni asztalos faragta. A képállvány képeit ismeretlen művész festette 1794-ben. Az Egyházközség anyakönyvei 1787-től vannak meg. Sajnos az irattár 1920 előtti iratai eltűntek.

                Nyíracsád görögkatolikusai, ószláv liturgikus nyelvük ellenére, a Nagyváradi Egyházmegyéhez tartoztak annak megalapítása (1777) után. A Hajdúdorogi Egyházmegye létrejöttekor (1912) az Egyházközség átkerült az új püspökségbe. Az első világháborút követő román megszállás alatt újra a Nagyváradi Egyházmegyéhez kapcsolták 1918 decemberétől. A román hadsereg kivonulásakor az akkori - román érzelmű - parókus a katonasággal távozott. Ekkor vihette magával a közösség levéltárát. 1920 áprilisában ismét a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került vissza a parókia.

 A templomot 1954-1957 között kereszthajóval bővítették. A jelenlegi falfestmények bizánci stílusban 1999-ben készültek el. A képeket Mihael Pascariu festette.

 

Elérhetőségek

4262, Nyíracsád
Kossuth utca 2.

+36 52 206 999

Tóth Elek Parókus:
+36 30 264 3563

Hajdúdorogi Metropólia

Ifjúsági Programok Pályázata

Iskolánk

Ki van jelen?

Oldalainkat 10 vendég és 0 tag böngészi