Görögkatolikus
Egyházközség

Nyíracsádi

 

 

 ISTEN ...

Erőt ad minden csatához,

bölcsességet minden döntéshez,

és békét,ami felülmúl minden értelmet.

 

 

 


 

 

Elsőáldozás és szokatlan ünneplés Nyíracsádon

A nyíracsádi templomban május 12-én volt az elsőáldozás. Krisztus tizennégy barátja vehette először magához az Eukarisztiát. A csodálatos eseményre hosszú időn keresztül készültek a gyermekek. Az iskolai hittan mellett, minden vasárnap a liturgia után külön felkészítő hittanon vettek részt. A készület fontos eleme volt, hogy az első szentgyónásaikat már korábban elvégezték. „Szentgyónásaikat”, mert Nyíracsádon az utóbbi két évben e két szentségfelvétel nem egyszerre történik. A nagyböjt folyamán az elsőáldozásra készülő gyermekek többször elvégették a gyónásukat. Ez segítette őket abban, hogy húsvét ünnepére megtisztult lélekkel érkezzenek el. Az elsőáldozás előtti gyónásuk során, így már nem a gyónás újdonságának izgalma, hanem az imádságos készület lelkülete került előtérbe. Az elsőáldozási liturgia sajátossága az volt, hogy a közösség nevében most ők mondták el a hiszekegyet, hiszen a keresztelésükkor erre még nem volt lehetőségük. Akkor a szüleik és keresztszüleik helyettük tették le a hitvallást, most már ők is bátran megvallhatták hitüket a közösség előtt. A liturgia végén a szülők áldották meg az elsőáldozókat, és újra megköszönték Istennek az ajándékba kapott gyermeket.Tovább a teljes cikkhez

 

 Húsvét

Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. A szeretet Istene meglátogatott bennünket a teremtett világban, hogy megmutassa nekünk szeretetének nagyságát.

Jézus Krisztus utat mutatott nekünk a születésén, életén, halálán és föltámadásán keresztül.

Egyrészt megmutatta azt, hogy hogyan kell emberként élni, hogy újra hasonlítsunk a Teremtőhöz, hiszen a teremtésben Isten képe és hasonlatossága lettünk. „Teremtsünk embert a saját képünkre és hasonlóságunkra”, - szól a kinyilatkoztatás, az isteni közlés.

Megmutatta nekünk, hogy hogyan lehetünk isten-képmás, ikon. Elég, ha csak azt megéljük, ahogy Ő emberi természetében cselekedett a földön: „Ahogy én szerettelek benneteket, ti is úgy szeressétek egymást!” Ahogy Jézus vigasztalt, meghallgatott, megbocsátott, szolgált, szeretett, úgy kellene nekünk is egymást vigasztalni, segíteni, meghallgatni, egymásnak megbocsátani.

Jézus Krisztus halála és föltámadása erre teszi rá a pecsétet. Aki így él emberként, az nem győzhető le, mert a halál nem győzedelmeskedhet az élet fölött. Végül mindig az élet, a szeretet győz.

A föltámadás ünnepe a kishitűség, a félelem, a céltalanság, a beletörődés legyőzésének ünnepe. Ha Krisztusra építjük az életünket, ha nem a világ divatját követjük, hanem egyszerűen megéljük azt, amit példájával megmutatott nekünk, akkor nem lehetünk kishitűek, nem kell félnünk semmitől sem, lesz célunk, s nem törődünk bele a körülöttünk lévő, sokszor kegyetlen világ megváltoztathatatlanságába. – Krisztus föltámadása erre hív bennünket.

De, Jézus Krisztus nemcsak arra mutatott, rá, hogy hogyan tudunk emberként Istenre hasonlítani, újra az ő képét hordozni, hanem azt is megmutatta, hogy a földi élet túl mutat a halálon. A föltámadás bizonyossága, a mi örök életünk záloga is. Örüljünk ennek és vigadjunk, mert feltámadt Krisztus legyőzte a halált és örök életet ajándékozott nekünk!

Ne féljünk, ne legyünk kicsinyhitűek, mert itt van számunkra a feltámadt Krisztus!

 

 

 


 Húsvétkedd - Szent György vértanú ünnepe

2019.04.23.

Szent György nagyvértanú

Valószínűleg a kisázsiai Kappadokiából származott előkelő keresztény családból. Egyes adatok szerint apja vértanúhalált halt, amikor még György gyermek volt, s attól kezdve anyja nevelte. Diocletianus császár uralkodása idején (284-305) katonai pályára lépett, ahol kiváló szolgálatával magas rangot ért el. Amikor a császári rendelet megfosztotta a keresztényeket politikai jogaiktól és állami tisztségeiktől, Szent György nyíltan megvallotta hitét a császár előtt, és sem hitegetésre, sem fenyegetésre nem volt hajlandó elállni tőle, hanem el is ítélte a pogány isteneknek áldozó hitehagyókat. Diocletianus ekkor kínzásokra adta át őt: lándzsával átdöfték a hasát, kerékbe törték, húsát szaggatták, ő mégis sértetlen maradt. Ennek láttán többen keresztény hívőkké lettek, vállalva ők is a vértanúságot. Végül a szentet 303. április 23-án lefejezték.
Szent György ikonográfiai ábrázolása egy vele kapcsolatos legendára utal. Eszerint a libanoni Bejrut közelében volt egy tó, amelyben hatalmas sárkány tanyázott, s ez a fenevad nyeldeste az arra vetődő embereket. A bálványimádók papjai azt a tanácsot adták a királynak, hogy a környéken élő családok naponta sorshúzás alapján áldozzák fel egy-egy gyermeküket a sárkánynak. Így került sor a király egyetlen leányának feláldozására is. A királyleányt a legszebb ruhájába öltöztették és elkísérték a tópartra. Amikor a sárkány előjött a tóból, ott termett lóháton Szent György, és megölte a szörnyet. A szent ezután megnyugtatta a megrémült jelenlévőket, hogy ne féljenek, hanem higgyenek és bízzanak az Úr Jézus Krisztusban, mert az ő parancsára történt a sárkány megölése.

 

 


 

 Gyalogos zarándoklat Máriapócsra

2018.szeptember 15

 

Elérhetőségek

4262, Nyíracsád
Kossuth utca 2.

+36 52 206 999

Tóth Elek Parókus:
+36 30 264 3563

Hajdúdorogi Metropólia

Ifjúsági Programok Pályázata

Iskolánk

Ki van jelen?

Oldalainkat 4 vendég és 0 tag böngészi